Bérmálás

A bérmálás
(lat. confirmatio, 'megerősítés') a Szentlélek közlésének szentsége, mely a keresztségben kapott újjászületést, a megváltás misztériumába való beavatást elevenné, hatékonnyá teszi.egyesülés a Szentlélekkel. A keresztény nagykorúság szentsége. A bérmálásban a megkeresztelt maga vállalja azt, amit a keresztségben szülei vállaltak helyette: a krisztusi életet és küldetést. Válaszul a Szentlélek új módon tölti el őt és megerősíti, hogy képes legyen a nagykorú keresztény életre.

Bérmáláshoz érett korban levő (14. évét betöltött) katolikus, megkeresztelt személy járulhat, aki bérmálási előkészületben részesült és megfelelően fölkészült.

Bérmaszülő lehet minden 16. évét betöltött, megbérmált, hite szerint élő személy.


Jelentkezni lehet munkaidőben missziónkon a 98 26 37-es telefonszámon ill. a következő e-mail címen:
erzsebet.szarvas@ungarische-mission.de


Bérmálás 2010

2014. június 1-én, Dr. Cserháti Ferenc a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat ellátásával
megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, a bérmálás szentségében részesítette missziónk nyolc tagját.
A bérmálkozóink voltak:
Ágoston László, Bíró Noémi, Csatár Izabella, Ciorhan Vivien, Erli Jennifer, Kraus Laura, Kürtök Lénárd és Mekker Júlia.


Bérmálás 2010

2010. július 4-én, Dr. Cserháti Ferenc a külföldi magyar lelkipásztori 
szolgálat ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, a bérmálás szentségében részesítette missziónk tizenöt tagját:
Albert Dávid, Albert Lilla, Funke Attila, Konrád Annamária, Kőrösi Dóra, Lauber Dániel, Lauber Paloma, Lorenz Péter,
Maczky Kornél, Meyle Kristina, Molnár Viola, Somogyi Dániel, Somogyi Krisztina, Somogyi Zsolt, Szodfridt Tamás. (Bérmálási szentmise)

Bérmálás 2007

2007. június 17-én, Msgr. Dr. Cserháti Ferenc delegátus, a külföldi magyar lelkipásztori 
szolgálat ideiglenesen megbízott koordinátora, a bérmálás szentségében részesítette 
Nadj Markus, Soos Stefan, Kovács Rita, Beiner Ágnes, Szigeti Márton, 
Lauber Dávid, Bokor Gellért, Bokor Sebestyén és Szigeti Imre
fiataljainkat. 

Bérmálás 2005

2005. április 24-én, Dr. Miklósházy Attila SJ püspök atya a bérmálás szentségében részesítette  
Paulescu Anna, Paulescu Daniela, Resch Melanie, Kutasi Dániel, Greck Tamás és Felber Evelyn
fiataljainkat.

Attila püspök atyánk Münchenben bérmált (2003)

Bérmálás 2003

 A müncheni magyar katolikusoknak a karácsonyi éjféli szentmise után talán fiataljainak a bérmálkozása a legkedvesebb ünnepe. Ez az az évente egyszer ismétlődő alkalom, amikor a helyi magyar egyházi közösség főpásztora vezetésével ünnepli az Eukarisztiát, és a bérmálkozás szertartásában az egyház nagykorú tagjainak ismer el fiatal fiúkat és leányokat. Tavaly dr. Miklósházy Attila SJ, a Nyugaton élő magyar római katolikusok püspöke betegsége miatt nem jöhetett át Európába. Annál nagyobb volt a húsvét utáni 5. vasárnapon, május 18-án a müncheniek öröme, hogy az idén újra találkozhattak a messzi Kanadában teológiatanárként működő püspökünkkel.
Gyakran idézik Szent Cipriánnak, Karthágó 3. századi nagy püspökének mondását: Nihil sine espiscopo, azaz a „püspök nélkül semmi” se történjék az egyházban, mintha Isten országának az ügye egyedül a hierarchia vállán nyugodna. Ritkán említik, hogy ugyanez a Ciprián hasonlóan egyértelműen jelentette ki papsága előtt: nihil sine consilio vestro, azaz a „ti tanácsotok nélkül semmit” sem teszek. Még ritkábban idézik Cipriánnak a híveihez intézett szavait: nihil sine consensu plebis, azaz „semmi se legyen a nép egyetértése nélkül”. Josef Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció híres prefektusa „az egyházi demokrácia klasszikus modelljének” nevezte ezt a Ciprián püspök által sürgetett együttműködést a püspök, a papság és a hívő nép között és közös felelősséget Jézus szándékainak a megvalósításáért. Attila püspök atyánk müncheni látogatása és tárgyalásai, főpapi szentmiséje a bérmálás szentségének a kiszolgáltatásával, majd az azt követő fogadás a Müncheni Magyar Katolikus Misszióban ezt a közösen vállalt felelősséget és együttműködési készséget tanúsították.
A Damenstift-templomban a Patrona Hungariae Énekkar Jussel Ottó vezetésével Halmos László "Ecce sacerdos magnus" kezdetű felemelő himnuszával fogadta a magas főpapot, aki pásztorbotjára támaszkodva, mindennemű barokkos pompa nélkül, idősebb testvérként, vidáman és kedvesen vonult be a koncelebráló papsággal, dr. Cserháti Ferenc püspökkari delegátussal, Merka János plébánossal, P. dr. Hegyi János SJ, volt filozófiaprofesszorral és főegyházmegyei lelkigyakorlatos ház igazgatójával, valamint Hársfalvi Ottó túrterebesi esperes plébánossal, a ministránsokkal és cserkész díszőrséggel a hívekkel megtelt templomba. „Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén” énekelte lelkesen a nép, hogy aztán az alkalomhoz illően a dr. Kováts János vezette Ifjúsági Ének- és Zeneegyüttesnek adja át az eukarisztikus ünneplés zenei és énekes kíséretét.
A közvetlen hangvételű püspöki homília első részében az isteni teremtésért, megtestesülésért és megváltásért való hálaadásról, Eukarisztiáról volt szó, majd Attila püspök atya a bérmálkozókat arra buzdította, hogy legyenek mostantól öntudatos, becsületes keresztények. Ebben és a lelki elmélyülésben segítsék őket a bérmálás kiszolgáltatásakor rájuk kiáradó Szentlélek adományai. A keresztségi fogadalom megújítása után hatan részesültek a bérmálás szentségében. Közben folyt a gyóntatás és szép számmal járultak a hívek az Úr asztalához. A szentmise végén felcsendült a „Győzelemről énekeljen”, a Budapesti Eukarisztikus Világkongresszus hálaéneke és a magyar Himnusz.
A misszió nagytermében fogadás következett. A programot dr. Kottra Gábor, élettanprofesszor és missziótanácselnök konferálta. Ő köszöntötte a püspökvendéget is, aki kedves közvetlenséggel válaszolt. A Tücsök-táncegyüttes fellépése mindenkit elbájolt, a gyerekeket Balla-Héjja Noémi tanította be. A Hétvégi Magyar Iskolából Keul Diana Dsida Jenő: „Hálaadás” című versét szavalta el. A Regös-táncegyüttes két párja a tőlük megszokott szakszerűséggel járta táncait. Én, mint 56-os müncheni sajnálattal állapítottam meg, hogy számtalan régi müncheni arc hiányzott. Értük nem kárpótol bennünket az a sok újabb müncheni magyar, akiknek jelenléte arra a reménykedésre jogosíthat fel bennünket, hogy Münchenben és más hasonló nyugati nagyvárosokban a magyar kolóniák és missziók fennmaradhatnak.
Assisi Szent Ferenc által szamártestvérnek becézett testünk is megkapta a magáét a kitűnően előkészített agapén. A jó sör és bor mellett egymásra talált „István király árva népe”, püspök, papság és nép Münchenben.

Boór János
 

 Ebben az évben is kis csapat gyűlt össze a bérmálkozásra vágyó fiatalokból.
Mindenki más-más célból vállalkozott erre a keresztény életben oly fontos döntésre. Józsa Máté és Józsa Péter egyébként is aktív résztvevői az istentiszteleteknek. Lumbach Regina sem először fordul meg a misszió rendezvényein. Turu Ágnes a tánckör ismert tagja és szívesen vesz részt az ifjúsági kórus próbáin. Roßmann Virág és Hauk Katalin a házasság szent szövetségére készülnek lépni.
A hideg tél ellenére is remek hangulatban teltek a szombat délutánok Hart István szelíd vezetésével. Nagy és személyes kérdések merültek fel a hittel kapcsolatban. Legyen az a feltámadás, a sajnálatosan aktuális háború, vagy a Szentírás, a válaszokat együtt kerestük meg rá. Az egy-egy órás foglalkozás szinte minden alkalommal rövidnek bizonyult a témák teljes kimerítésére.
Íme, közeleg a nyár és közösen felkészültünk a bérmálkozásra, szabad akaratunkból a Szentlélek befogadására. Az előkészítők befejeződtek, de a felismert küldetés megmarad.

Hauk Katalin