Müncheni Magyar Katolikus Misszió

2004.

március

28.

ÉRTESÍTŐ

21.

évfolyam

6.  (782.) szám

 
G e s e g n e t e s  u n d  f r o h e s  O s t e r f e s t!

K e g y e l e m t e l j e s  h ú s v é t i  ü n n e p e k e t!

Detre György: Szent István
Detre György: Szent István

 

Európa reményét szolgáljuk


A második világháború romjaiban a régi Európa meghalt. A nemzetiszocializmustól és fasizmustól hátrahagyott romokon elsősorban francia, olasz és német kereszténydemokraták: Schuman, De Gasperi (boldoggá avatásuk folyamatban van), Adenauer használták ki egy újrakezdés lehetőségeit és krisztusi alapokon újrafogalmazták az együttélés lehetőségeit.

Az Európai Unió 2004. május elsején a 2002. decemberi koppenhágai csúcson hozott döntésnek megfelelően tíz új tagállamot fogad magába. Nyolc közép-európai nemzet – köztük Magyarország –, valamint Málta és Ciprus kapcsolódik az Unióhoz.

Magyarország számára az egyetlen járható út az Unióba vezető. Történelmi tapasztalataink meggyőzhettek már arról, hogy egy ilyen kis ország, ráadásul ebben a geopolitikai helyzetben, csak egy szélesebb közösség részeként maradhat fenn. A mai globalizálódó világban már a nálunk sokkal nagyobb országok számára is létérdek az Unióban való részvétel.

Az egyházak – nevezetesen a katolikus egyház és a Szentszék – figyelemmel kísérik és támogatják az európai építkezést. Ha „Krisztus egyháza jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberi nem egységének” (LG 1), akkor most is helyesli és előmozdítja ezt az egységet.

2002. június 28-án kilenc egyházi szervezet levelet küldött Valéry Gis­card d`Estaing-nek, az Európai Konvent elnökének. Az aláírók között van a 127 nem katolikus egyházat tömörítő KEK (az Európai Egyházak Konferenciája) „Egyház és Társadalom” nevű bizottsága, valamint a COMECE (az Unió tagországainak Katolikus Püspöki Konferenciái) küldöttei.

Közösen felhívást adtak ki, hogy az Unió értékek közösségének mutatkozzék: a béke, a kiengesztelődés, az igazságosság, a szolidaritás, és a szubszidiaritás értékeinek közössége legyen, amelynek középpontjában az emberi személy áll. Azt sugallják, hogy a közjó keresése legyen az Unió egyik alapvető célkitűzése, nevezetesen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

Azt kérik, hogy Európa vallási és lelki örökségét ismerjék el az alkotmányban, legyen benne hivatkozás Istenre, mert Isten a hívők számára az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrása; de azok is, akik nem osztják ezt a hitet, tiszteletben tartják ezeket az egyetemes értékeket.

Isten és ember korrelatív valóság. Az ember méltósága istenképiségében van. Az ember imago Dei (Isten képmása). Olyan mértékben talál önmagára, amilyen mértékben megéli Istenhez való hasonlóságát. Amilyen mértékben erről megfeledkezik, olyan mértékben veszíti el önmagát, válik bizonytalanná saját magáról alkotott képe, kerül identitáskrízisbe. A mögöttünk lévő század szomorú bizonyítékokkal szolgált arról, hogy hova vezet az Isten nélküli próbálkozás: az istentelenségre berendezkedő barna és vörös diktatúrák embertelenséget hoztak. Ígért földi paradicsom helyett tíz- és tízmillióknak földi poklot: éhezést, szenvedést és halált eredményezett.

Az ateizmus ma is az ember nagy kísértése. A termelés nemzetközivé válása, a fogyasztás mindenek­feletti­sége, a kultúra piacosodása és minden olyan tényező, melyet modern életformának nevezünk, Isten nélküli boldogulást, kizárólag evilági üdvösséget kínál.

A kereszténység az európai földrész reménységét szolgálhatja, ha megújult buzgósággal hirdeti, hogy a feltámadt Jézus Krisztus az emberek egyedüli Megváltója. Ezzel a meggyőződéssel kell felébreszteni és ápolni az európai keresztényekben azt az elkötelezettséget, hogy tegyenek tanúbizonyságot az evangéliumi reménységről. Új missziós tavaszra van szükség, melybe be kell vonni a keresztény nép minden részét.

A keresztény közösségeknek az eszmék eszméjéhez, Jézus Krisztus szándékához kell alakulniuk, abban megújulniuk, és minden konstruktív erővel, amely pozitív és a jövő építésének irányába hat, össze kell fogniuk. Igyekezzenek megtérni és megbékélni, s különbözőségeiket tiszteletben tartva az egység útját járják.

II. János Pál pápa felhívása Európához: „Találd meg újra önmagad! Légy önmagad! Fedezd fel újra eredetedet! Éleszd fel gyökereidet! Alapítsd jövődet az ember igazságára, tárd ki kapuidat az egyetemes szolidaritás felé!”

Ha a keresztények valóban jelen vannak a bővülő Európa építésében, a 25 ország életében, az új Európai Unió, amely néhány nap múlva megszületik, biztosan emberibb, békésebb és boldogabb lesz. Ha Robert Schuman és barátai nem vetették volna fel a keresztény alapokra épülő Egyesült Európa eszméjét, még mindig a gyilkos konfliktusoktól szenvednénk. Ezek az ötven évvel ezelőtti keresztények példaképek maradnak a mai keresztények számára.

Merka János plébános
Merka János plébános


Úrnapi körmenet június 10-én, csütörtökön a müncheni Marien­platzon és a Ludwigstraßen.

A körmenet 8.00 órakor kezdődik szabadtéri szentmisével a Marien­platzon, dr. Friedrich Wetter bíboros vezetésével.

7.45-től gyülekezés a Marienplatzon felállított oltár bal oldalán, hagyományos helyünkön, a nyolcas szektorban.

Rossz idő esetén az ünnepi szentmise a dómban lesz és a körmenet elmarad. Ezt bemondja a Bajor Rádió (BR3) a hat és hét órai hírekben.

Tíz éves a kápolnánk


1992-ben nagy átalakítási munkálatok kezdődtek missziónkon. Még láttam és emlékszem a régi falépcsőre, ami az emeletre vitt, a sötét előszobára és a szűkös konyhára. Magyar katolikus missziónk háza az ügyes terveknek köszönhetően belsőleg impozánsabb lett, és újabb helyiségekkel bővült.

10 éves a kápolnánk
Házi kápolnánk fesménye Botond Károly ecsetéből
Ezek egyike, amiről most írni akarok: a kápolna. Sokat jelent nekünk. Igaz az ünnepi szentmiséket a Damenstift-templomban tartjuk, de mivel azt nemcsak mi használjuk, annyira magunkénak nem érezzük, mint a misszió kápolnáját. Itt a berendezésről is mi dönthettünk, mi alakítjuk, szépítjük, gazdagítjuk immár 10 esztendeje. Honfitársaink művei az oltárkép, a keresztút stációi, az örökmécses, az oltárterítő, sőt még a szőnyeg is egyikünk adománya. Ez a kápolna tényleg a miénk, remélem ezt nemcsak én érzem így.

Tíz év telt el azóta, hogy 1994. márciusában dr. Cserháti Ferenc, akkori plébános hivatalosan megáldotta és átadta egyházi közösségünk használatába. Hány szentmise hangzott el itt azóta a MÉCS imakör szentségimádása vagy a bibliakör előtt, a szenior klub összejövetelét bevezetve, az énekkarok (ifjúsági és felnőtt) közös Cecília ünnepsége előtt, mikor be se fértünk mindnyájan! Hány gyászmisét mondattak itt, hányszor volt hálaadás a szilveszteri mulatságok előtt az elmúlt évek kegyelmeiért, hányszor volt rózsafüzér imádkozás, vagy keresztút helyszíne adventben vagy nagyböjtben, ifjúsági vagy felnőtt lelkigyakorlatok közben, hányszor csendültek föl taizéi énekek az ifjúsági imakörökön? Még felnőtt keresztelés is volt a falai között. Hányszor tért be egy-egy hívő, hogy a csendes ima közben lelki békét találjon? Sokszor, nagyon sokszor!

Jó hogy van ez a kápolna nekünk. Istennek legyen hála érte!

Jánosi Margit
Jánosi Margit


A 20 éves „Komámasszonyok”

Komámasszonyok

Két évtized! Nagy idő ez, hát még az anyaországtól távol. A „Komámasszonyok” táncegyüttes a magyar népi tánchagyományok ápolásával, nagyobb súrlódások nélkül – már ez nagy dolog! – ennyi ideje szerez nekünk örömöt fellépéseivel. De nemcsak itt Münchenb

en, hanem szerte a világban is! Külföldi fellépések sorával szereztek di­csőséget maguknak és a magyar asszonyoknak. Egyik első tanárnőjük mondta a 20 éves fennállást ünneplő találkozón, hogy az ő számára nagy élményt és kis megnyugtatást is jelentett azt látni, hogy nála évtizedekkel idősebbek is táncolnak még! Sőt, szívesen, örömmel teszik! Egyszeriben elmúlt a félelme az idő múlásától.

2003. szeptember 27-én missziónk nagytermében, sok vendég rész­vételével, a Komámasszonyok és a Regösök fellépésével ünnepeltük a két évtizedes évfordulót. A záró táncház mutatta, hogy a példa ragadós. Szinte kivétel nélkül mindenki beállt a táncolók sorába.

Kedves Komámasszonyok! A második 20 év már elkezdődött. Adja Isten, hogy ugyanilyen barátságban, jókedvűen ünnepeljük a következő évfordulók hosszú sorát!

Ramsay Győző


„Úgy hallottuk, megszülettél,szegények királya lettél”


Karácsonyi ünnepség

A karácsony egyik legnagyobb keresztény ünnepünk, a Megváltó születésének, az örömnek, a szeretetnek, a békességnek ünnepe. Hogy ebből a szeretetből és örömből mi is adhassunk, hosszú évek óta hagyomány missziónkon, hogy minden évben készül egy kedves karácsonyi műsor.

Így találkoztunk december 14-én a St. Lorenz egyházközség nagytermében, hogy együtt ünnepeljünk. Cserkészeink, akik idén helyszűke miatt szerényebben teríthettek meg, már 16.00 órától finom süteményekkel és üdítőkkel várták a megérkező közönséget. Majd 17.00 órától kezdetét vette a műsor, nyitásként a Patrona Hungariae Énekkar kórusműveivel és Kottra Gábor, missziótanácsunk elnökének köszöntő szavaival.

Ezt követően a Hétvégi Magyar Iskola legkisebbjei, az óvodások, majd sorban a kezdő, haladó és felsős csoport melengették meg ügyes elő­adásukkal a szíveket, őket követte a cserkészek játéka. Idén újdonságnak számító műsorszámok is helyet kaptak az ünnepségen: az Ifjúsági Ének- és Zene­együttes átdolgozott modern karácsonyi dalokat adott elő. Az egyes műsorszámok között hagyományos karácsonyi népénekeinkkel teremtet­tünk karácsonyi légkört. A Színkör remek pantomim játékába a kö­zön­séget is bevonta, ezáltal szintén emelkedett hangulatot biztosítva.

A műsor utolsó részében a tánckedvelők örvendhettek. Sorrendben a Klasszikus tánckör, majd a Regösök ropták fergeteges táncukat tapsvihart aratva, végül pedig a Komámasszonyok léptek a színre. A műsort Merka János atya köszönő és köszöntő szavai valamint a Himnusz zárták. A majd két órásra sikerült, pergő műsor nagy köztetszésnek örvendett, amit a rengeteg taps és pozitív visszajelzés is megerősített.

Természetesen idén sem maradt el a gyermekek megajándékozása, mindegyikük kis csomagot kapott az ilyenkor elmaradhatatlan szaloncukorral díszítve.

Még egyszer szeretném itt is megköszönni minden résztvevő csoport közreműködését.

Hart István
Hart István


Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási költségeire.

2003. július 1. –  2004. február 29-ig

Altherr Magdolna 10,-; Clary-Aldringen Mária 20,-; Düh Elisabeth 15,-; Erdődy László 50,-; Gregorovics Péter és Mária 10,-; Hajós Eszter dr. 50,-; Hobmeier Melinda 50,-; Károlyi Miklós 25,-; Kecskési Mária dr. 20,-; Koncz Franz 30,-; Kutasi József 10,-; Madl Cecília 35,-; Melich Géza u. Anna 20,-; Mihályka L. és Gizella 50,-; Nadjpál Erzsébet 15,-; Pfitzner Rudolf 10,-; Prettenhoffer Zoltán 25,-; Radics János dr. 70,-; Rein Barbara 20,-; Ruisz Ildikó 10,-; Sárkány László 30,-; Schmidt Ulrich 50,-; Siegler Egon 30,-; Andre de Sike 10,-; Steinbach Miklós 20,-; Stoll Mária 10,-; Szarvasy Klára 20,-; Szelenyi Gábor 100,-; Tavaszi Jolán 50,-; Turmayer Julius 5,-; Warnus József  és  Magdolna 10,-;

Hálásan köszönjük szíves adományaikat. Isten fizesse meg minden jóságukat. 

Varga Katalin
Varga Katalin

ÉRTESÍTŐnket ingyen postázzuk, de adományokat szívesen

elfogadunk költségeinek fedezésére: Ungarische Katholische Mission, Postbank München, KontoNr. 6122-803, BLZ 700 100 80

Használja a mellékelt átutaló szelvényt!


A megkísértett hit


 
A megkísértett hit

Ezzel a címmel tartott lelki napot Ft. Vik János atya nagyböjt első vasárnapján, február 29-én missziónkon, ahol mintegy 50-en gyűltünk össze.

A gondolatmenetet Ábrahám bo­lyongásával és vándorlásával kezdte, aki ezen az úton erősödött meg hitében. Ha elveszítjük gyökereinket, akkor Jézus Krisztus visszavezet minket az igaz útra.

Márk evangélista írja le a betszaidai vak gyógyításának törté­netét. Jézus belénk lát, ismeri lelki sérüléseinket, ott és úgy segít rajtunk, ahogy ez a legmegfelelőbb. Mi esendők, betegek és gyengék vagyunk és szükségünk van segítségre, orvosra.

A harmadik előadás tárgya az elveszett bárány és a tékozló fiú volt. Ne gondoljuk azt, hogy itt a főszereplők a bárány és a fiú voltak; a példabeszédek lényege a jóságos és megbocsátó mennyei Atya, aki Isten irgalmának szép példája. Nem kell tehát félnünk, mert valaki vigyáz ránk és segítségé­vel mindig hazatalálunk.

Az Istenhez vezető út Jézuson keresztül vezet. Keressük ezért a találkozást Jézussal, aki a ránk leselkedő kísértéseken bölcsességével és szeretetével átsegít minket.

Ezekhez a találkozásokhoz kaptunk szép útmutató gondolatokat Vik atyától.

Máriássy Zsuzsa


A Láncszem-közösség


Láncszem-közösség

Rohanó, túlgépesített müncheni életünkből sokszor hiányzik a város jelmondatában emlegetett . Minden megvan, ami életünket kényelmesebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá teheti, mégis nagyon ritkán lehet boldog emberekkel találkozni a városban... Úgy tűnik, hogy elveszett az embereket összekötő kapocs, pedig Suenens bíboros szerint „Láncszem vagyok, összekötő kapocs. Isten céllal teremtett: összekötni az embereket egymással és Istennel.” Szükségünk van egymásra, szükségünk van találkozásokra, hogy fölfedezzük a bennünk lakó Szeretet Istenét. Ha tehát arra vágysz, hogy hozzád hasonló fiatalokkal találkozz, ha szeretnél valahová tartozni vagy barátokat keresel, akkor Téged is szeretettel várunk péntek esténként a Misszión.

Csernai Balázs, diakónus
Csernai Balázs

Az esperesi kerület időszerű hírei


Esperességi laikus közgyűlés (Dekanatsrat Vollversammlung) - az új elnök - Hr. Laub, a St. Lorenz plébánia fiatal, agilis tagja, kezd életet lehelni az esperesség eddig szunyókáló lelkébe. Több esperességi programot tervezünk, melyekbe nagyon szeretném a misszió híveit is bevonni. Az első a következő esperességi közgyűlés, melyet a misszió rendez, s ahol nemcsak missziónk épületét, de tevékenységét, jó főztjét és híres süteményeit is be szeretnénk mutatni a hozzánk látogató papoknak és lelkipásztori munkatársaknak..

Nagy nyári esemény lesz a „Nyitott templomok éjszakája Bogenhausenben”, melynek missziónkon rendezhető programjához bárkitől szívesen fogadunk javaslatokat. Októberben kerül majd sor az önkéntesek estjére (Ehren­amtliche), melyet az esperességi kerület és a Caritas  közösen rendez, és melyen a Komámasszonyok-tánccsoport is részt vesz. Külön megkértek minket, hogy mi is lepjük meg az ünneplő közönséget finom süteményekkel.

További fontos hírek

Az egyházi közösségek életére is hatással van a politika. Néha tehetetlenül figyeljük a város politikusainak dön­tését, hisz semmi befolyással nem rendelkezünk. Hogy ez nem teljesen igaz, azt sokan nem is tudják: az Ausländerbeirat-ról van szó, a Mün­chenben elő külföldiek képviselő testületéről, melynek meghallgatása nélkül a város nem dönthet olyan kérdésekben, amelyek az itt elő külföldieket is érintik (s van-e olyan kérdés, amely nem érint minket?!). 

Barbul AndrásnéZimmer Mária

A város kb. 290 ezer külföldi lakosa 40 képviselőt választ 6 éves időszakra, s ez a választás idén május 3–9-ig lesz. Az eddigi testületben a mintegy 120 ezer külföldi katolikus nem képviseltette magát a megfelelő arányban, s ennek most véget szeretnénk vetni. A Katolikus Tanács (Katholiken­rat der Region München) támogatásával listát állítottunk fel – „Katholiken für München” –, melyen missziónkat Barbul Andrásné Zimmer Mária képviseli (fénykép). Mária építészmérnök, kétgyermekes édesanya, a missziótanács, a családok fóruma, az imakör és az énekkar tagja, 1981 óta él férjével Münchenben. Már most kérem minden szavazóképes olvasónkat, vegye a fáradtságot és szavazzon - természetesen a katolikus listára! Ha valaki az utolsó hat évben kapta meg a német állampolgárságot, vagy csak átmenetileg (vendégmunkásként) dolgozik Münchenben és nem kap választási felhívást, kérem, töltse ki a misszión levő választási kérelmet, hogy felvegyék a szavazólistára.

Még elég messzi van 2005 augusztusa, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy a világ katolikus ifjúsága Németországban találkozik majd egymással és a pápával (Weltjugend­tag). A központi rendezvény előtt egy hétig az érsekségek látják vendégül a fiatalokat, s itt majd a mi vendégszeretetünkre és nyelvtudásunkra is nagy szükség lesz. A logisztikai munkacsoport első találkozóján még nem hoztunk döntéseket, de elkezdtük felmérni és behatárolni a feladatainkat, feltérképezni kapcsolatainkat. Remélem, az iskolai szünet dacára számíthatunk majd a jól ismert magyar vendégszeretetre.

Győry J. Márta
Győry J. Márta


Gondolatok az ökuméne jegyében


Az istenfélelemnek egyenes következménye az emberek megbecsülése. Akik Istent nem félik, sem az embereket nem becsülik, azoknál nagyon nehéz célt érni, de a szívós kitartás általában eredményhez vezet.

Egyházi elöljáróink régóta fáradoznak azon, hogy a különböző felekezetű egyháztagok is az ökuménia szellemében Krisztus bizonyságtevői legyenek. Ha egy szívvel és lélekkel mi keresztények a Szentlélek indíttatására hallgatunk és Jézus példáját követjük – a szeretet, a jóság, alázat és a kölcsönös megértés szellemében, – akkor örömmel vesszük majd észre, hogy Jézus zászlaja alatt közös erővel sok lelket nyerhetünk meg ügyünk magasztos eszméinek.

Ezen gondolatok szellemében tartottuk meg március 18-án immár 37. ökumenikus istentiszteletünket, ezúttal a katolikus misszión. Az összejövetelen legtöbb feladat Nt. Jancsó Jeromos lelkésznek jutott. A bibliarészletet Szent-Györgyi Andrea olvasta fel és Ravasz Ákos presbitériumi elnök tett tanúságot. Igét Merka János plébános hirdetett és Hart István lelkipásztori munkatárs olvasott a Bibliából és tett tanúságot a katolikusok részéről. Az istentisztelet végén Kucsera Judit, missziótanács tag felhívására adakoztunk és meghívására vettünk részt a szeretet vendégségen.

Sokat szenvedett nemzetünk vágyik a közös együttlétre, ezért összejöveteleink, – úgy katolikus, mint református testvéreink részére – itt külföldön különösen balzsam a lelkeknek.

 Rozsnyai Gréte


A HIT VÉDELMÉBEN,

A SZEGÉNYEK SZOLGÁLATÁBAN

A Máltai Lovagrendről


A két világháború közti időben egy Magyarországra látogató külföldi csodálkozva állapította meg: „Furcsa ország ez a Magyarország: államformája – királyság, de nincs királya, az államfő – admirális, de nincs tengere, a nemzet egyharmada külföldön él és minden második magyar vezetékneve német vagy szláv.”

Ez jut eszembe, amikor arra vállalkozom, hogy bemutassam a Máltai Lovagrendet. Mert egy sor hasonló paradoxont róla is el lehet mondani, ami nem könnyíti meg az előadó feladatát.

A Máltai Lovagrend – tulajdonképpen szerzetesrend. Világszerte 12.000 tagja van, de közülük kevesebb, mint száz a fogadalmas szerzetes.

A rend alapjában világi, u.n. laikus rend; pap tagjai a „káplánok” kategóriájához tartoznak. Őket a Rend élén álló Nagymester nevezi ki, és ha az illető történetesen püspök, akkor is „káplán” marad. Így volt rendi káplán Boldog Apor Vilmos, Győr vértanú püspöke és rendi káplán a külföldi magyarok püspöke, Miklósházy Attila és a pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik püspök.

A Nagymesternek, akit a Rend tanácsa választ a fogadalmas szerzetes tagok közül, egyházi és világi rangja van. Egyházi szempontból a bíborosoknak kijáró „Őeminenciája” cím illeti meg, de nem tagja a bíborosi kollégiumnak. Azokat a pápa nevezi ki. Világi vonatkozásban a Nagymester államfő, jóllehet a Máltai Lovagrend ma nem rendelkezik felségterülettel. Ennek ellenére szuverén, független államként ismerte el mintegy 40 ország, melyekkel nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatot tart fenn. A Rend magyarországi nagykövete egy osztrák rendtag, gróf Alexander Mensdorff-Poully, míg a magyar kormányt annak vatikáni nagykövete képviseli a Rendnél.

A jelenlegi Nagymester a skót származású fogadalmas lovag, Andrew Bertie, aki egyébként május második felében immár harmadszor tesz hivatalos látogatást hazánkban.

Rosenheimi magyarok egy színelőadás alkalmával

A Máltai Lovagrendnek van saját pénzneme, a „scudo”, postája, mely bélyegek kiadására jogosult, diplomatái a Rend által kiállított útlevéllel utaznak, természetesen csak azokba az országokba, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban áll: – Római székháza, a Via Condotti-n, területenkívüliséget élvez. Ugyanez vonatkozik egy másik lovagrendi épületre, a Villa Malta-ra az Aventin dombon.

A szuverenitás mellett hadd mutassak rá még egy különlegességre: a Máltai Lovagrend hivatalos elnevezése értelmében „ispotályos és katonai” Rend. De míg az „ispotályos” kifejezés a Máltai Lovagrend által ma is kifejtett betegápolói tevékenységre utal – a régies hangzású „ispotály” szó „vendégházat”, „kórházat” jelent; a németben, az angolban és a spanyolban a szó megmaradt eredeti formájában „hospital”-nak, az olasz és a francia kissé átalakította „ospedale”-vá ill. „hopital”-lá, – addig a „katonai” jellegből jóformán semmi se maradt, hacsak nem átvitt értelemben. Mert a „katonai lovagrend”-nek egyetlen katonája sincs.

Érthető, hogy ez a temérdek furcsaság a kívülállókból értetlenséget, esetleg ironikus mosolyt vált ki, különösen, ha rájönnek, hogy a Lovagrend és tagjai mindezt milyen

komolyan veszik, mennyire ragaszkodnak hozzá. Nem is könnyű megérteni, hogy itt nem arról van szó, mintha egy ilyen liliput-állam mesterséges

Erdingi Magyarok honlapja
Hétvégi Magyar Iskola Erdingben

fenntartása csak egyfajta nosztalgia lenne főnemesi családok részéről, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy az idő eljárt felettük. Amit a Máltai Lovagrend ma képvisel, az egy gazdag történelmi, szellemi és lelki örökség továbbvitele és egyszersmind rugalmas alkalmazása a harmadik évezred követelményeihez. Az alapítása óta eltelt 900 esztendő nemcsak a Rend történetét fogja át, hanem jelzi azt a vajúdást, amely a modern Európa megszületését megelőzte. Mondhatnám úgy is, hogy mindaz, ami e kilenc évszázad során Európát exiszten­ciájában érintette, megrázta, lesújtotta vagy felemelte, tükröződik a Rend életében is. Ugyanakkor Európa történelmének alakulásában mindig újra felfedezhető az a befolyás, amely a Rendből indult ki. A Máltai Lovagrendet megismerni, megérteni csak úgy lehet, ha beleállítjuk Európa történelmének összefüggéseibe. Ezek közül is a meghatározó a Rend létrejöttére és formálódására vonatkozóan a kelet-nyugati erőviszonyok alakulása a Földközi-tenger térségében, különösen a XI. századtól kezdve.

Március 15-től új sekrestyésünk Sándor Ágnes két lányával
  Március 15-től új sekrestyésünk Sándor Ágnes két lányával

Előre kell bocsátani, hogy már az első évezredben, amikor a kereszténység egyre inkább tért hódított a nyugati pogány népek között, népszerűvé váltak a zarándoklatok, mint a bűnbánat és a Krisztus-követés konkrét megnyilvánulásai, pl. Rómába és Santiago de Compostelába. Ez­zel párhuzamosan gyakran indultak zarándokcsoportok a Szentföldre is. Jeruzsálemben létezett – különösen a Szent Sír-bazilika körül – ott lakó keresztény közösség. Ismeretes, hogy Szent Jeromos, a Szentírás fordítója, már a 4. században 30 évet töltött a Szentföldön, ott tanult meg héberül, hogy az Ószövetséget eredetiből fordíthassa latinra. A korabeli szentföldi zarándoklatoknak magyar vonatkozásai is vannak, amennyiben Szent István király szabad átvonulást engedélyezett a zarándokoknak és maga is alapított Jeruzsálemben zarándokházat a magyar zarándokok számára, aminthogy ilyent létesített Rómában és Aachenben is. Működésükről is gondoskodott, gazdagon ellátva őket javadalmakkal.

Időközben egyre-másra keletkeztek hasonló intézmények, többnyire a dél-itáliai Amalfi városából származó kereskedők bőkezűségének köszönhetően. Egyébként Amalfi városának szimbóluma a nyolcágú kereszt, amelyet a Lovagrend tagjai ma is megkülönböztető jelként viselnek. A korabeli történeti források két olyan zarándokházról tesznek említést, amelyek már régóta fennálltak. Az egyik a Sancta Maria Latina néven ismert „hospitium”, melyet a bencés regulát követő szerzetesek gondoztak, a másik a Sancta Maria Parva, a női zarándokok számára, apácák vezetése alatt. Ehhez kapcsolódott egy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolna és „hospitale”, azaz kórház, a megbete­gedett zarándokok befogadására. Ezeket az épületeket 1072-ben az Amalfiból származó kereskedők restauráltatták. Egyes források szerint ez utóbbiak tekinthetők a negyedszázaddal később létrejött ispotályosok rendje bölcsőjének.

Kis Andrea és István,
a klasszikus tánc vezetői munkában

Mindeddig a keresztény zarándokok és a Szentföldön élő keresztények háborítatlanok maradtak, jóllehet 636 óta arab uralom alá kerültek. Az iszlám hatalmat megtestesítő Omár kalifa Jeruzsálemet elfoglalva azt bejárta, de a Szent Sír bazilika küszöbén megállt. Ezzel adta tudtára környezetének, hogy nem háborgatja a keresztényeket. Hakim kalifa ugyan 1008-ban véres keresztényüldözésbe kezdett, de 1027-től a bizánci császár közbelépésére újra békés korszak következett, mígcsak a szeldzsuk törökök 1070-ben be nem vették a várost. A keresztények ezrei estek áldozatul a hódítók dühének. A szörnyűségekről tudósító hírek óhatatlanul eljutottak Európába. Az elkeseredés és a lelkesedés ötvözetéből született meg a Szentföld visszahódításának gondolata. II. Orbán pápa a Clermontban tartott zsinaton 1095-ben meghirdette az első keresztes hadjáratot, de még négy évig tartott, míg a keresztes vitézek eljutottak Jeruzsálemig és elfoglalták azt. Ez az 1099-es esztendő jelzi a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend kezdetét, mert az eddig zarándokoknak fedelet nyújtó „hospitale”-ba sebesült lovagok és katonák kerültek, akiknek kórházi ellátásáról egy betegápolókból álló közösség gondoskodott. Ennek létrejötte az ispotály vezetőjének, a nemrég boldoggá avatott Gerardus de Martiguesnek nevéhez fűződik. Tagjai zarándokokból és harcosokból önkéntes betegápolókká lett férfiak voltak, akik ezt a tevékenységüket szerzetesi élet keretébe akarták foglalni.

Ezt az elhatározást megerősítette alig 14 évvel később II. Paschalis pápa egy Gerardushoz címzett bullával, amelyben őt, mint a Keresztelő Szent János temploma mellett létesült ispotály alapítóját és elöljáróját elismeri és a közösség tevékenységét támogatásáról biztosítja, sőt különböző kiváltságokkal tünteti ki.

Egyházközségi MAJÁLIS június 27-én,

vasárnap 13.00–21.30-ig Grünwaldban, Hubertusstr. 22.

Ezzel voltaképpen minden együtt volt a szerzetesrenddé váláshoz. Két évvel Gerardus halála után II. Calixtus pápa 1120-ban kiadott bullájával az ispotályosokat lovagrend minőségben elismerte. Ettől kezdve elnevezésük: Ordo hospitalis Sancti Johannis. Ilyen módon II. Calixtus nemcsak követte elődjének az ispotályos közösséggel kapcsolatos álláspontját, hanem szentesítette az időközben Európa több országában megalakult közösségeket.

Szent János ispotályos Rendje megalakulását hasonló célkitűzéssel további lovagrendeké követte. Ezek közt a legjelentősebb a Szent Sír kanonokrendje árnyékában jámbor világiak testületeként létrejött Templomosok vagy Templáriusok lovagrendje, mely szükség esetén a zarándokok fegyveres védelmére kötelezte el magát. A szeldzsuk törökök túlkapásai a Szent János lovagokat is rákény­szerítették, hogy bekapcsolódjanak a hadakozásba, éppen azért, hogy a Rend elsődleges célját, a betegek ellátását biztosítsák. Ebből fejlődött ki a további keresztes hadjáratok során a Lovagrend katonai elkötelezettsége a hit védelmére. Az „Uraink a betegek, a „Nos Seigneurs les malades” ápolását azonban – legalábbis elvben – mindig főfeladatának tekintette. Ez világosan kiderül a Gerardus mester utódja, Raymond du Puy által megfogalmazott rendi regulából.

Szent János Lovagrend bemutatását megkísérelve, aránytalanul hos­szan foglalkoztunk a kezdetekkel, a lelki és történelmi háttérrel, de úgy érzem, hogy ennek ismeretében lehet csak megérteni azt a különös sokszínű, sokrétű jelenséget, amelyet a Máltai Lovagrend ma képvisel. Most kellene, hogy következzék a Rend tulajdonképpeni történelme, azé a kilenc évszázadé, amely magában Európa egész történelmét tartalmazza. Ez­ért csak a legfontosabb eseményekre fogunk szorítkozni. A Rend magyarországi vonatkozásairól külön lesz szó.

(Folytatjuk ÉRTESÍTŐnk következő számában)

FELHÍVÁS: A Színkör 14 évet betöltött fiatalok jelentkezését várja, akik a péntek esti próbákon (17.30–19.30-ig) készülnek az előadásokra. Előzetes tapasztalat nem feltétlenül szükséges! Jelentkezni lehet a misszión, vagy a 089–90019817-es telefonszámon dr. Fejér Istvánnál, a Színkör vezetőjénél.

Dr. Frank Miklós,
máltai lovag


Az ÉLETÜNK egyházközségi

terjesztésének

2003. évi pénzügyi mérlege

Bevétel

Áthozat 2002-ről                            1.864,05

129 előfizetés 2002-ben                 1.740,00

Adományok, túlfizetések                 384,44

MCSZ-től                                           420,00

Átmenő tétel                                        15,00

Összesen                                       4.423,49

Kiadás

Előző évi tartozás a szerk.-nek        436,00

Postaköltség, bélyeg                     1.390,20

Összesen                                       1.826,20

Összbevétel 2003-ban                 4.423,49

Összkiadás 2003-ban           1.826,20

Maradék 2004-re                        2.597,29

        Postabankban                        2.355,87

        Kasszában                                 241,42

Tartozás Életünk szerk.-nek         1.500,00

Havonta 210 db. újságot postázunk:

Egyéni előfizető 2003-ra        121 személy

MKSZ-tól                                  28 személy

Adományokból                         61 személy

Összesen                                 210 személy


Varga Katalin
Varga Katalin

A Magyar Karitász Szolgálat

2003. évi elszámolása

Bevétel

Maradvány 2002-ről                      3.784,16

Adományok                                    9.484,44

Kötött célú adományok                6.625,70

Magyarországra            3.000,00

Erdélybe                          1.240,00

Vajdaságba                        500,00

Kárpátaljára                      550,00

München/Erdingbe       1.335,70

Jótékonysági rend. a misszión     1.615,64

Átmenő tétel                                   1.300,18

Összbevétel 2003-ban              22.810,12

Kiadás

Segély családoknak, egyén.         2.632,48

Karácsonyi segélyek                     1.840,00

Segélyek                                          9.944,06

Magyarországra            5.245,00

Erdélybe                          3.219,06

Vajdaságba                     1.090,00

Felvidékre                             50,00

München/Erdingbe           340,00

ÉLETÜNK 28 rászorultnak              420,00

Bank kezelési költség                         78,51

Illeték, szelvények, fénymásolás    130,70

Átmenő tétel                                   1.300,18

Összkiadás 2003-ban               16.345,93

 

Összbevétel 2003-ban                 22.810,12

Összkiadás 2003-ban                   16.345,93

Maradvány 2004-re                     6.464,19

Pénztárban                            143,47

Postabankban                    6.320,72

Mekker Árpád
Mekker Árpád


A müncheni Magyar Katolikus Misszió

költségvetésének 2003. évi elszámolása

A költségvetés évi elszámolását a püspökség lapzártáig nem küldte vissza,

ezért nem tudtuk közölni.

Miklósházy Attila SJ, a külföldön élő r. k. magyarok püspöke

május 2-án ünnepi szentmisét celebrál a Damenstift-templomban.


Nagyheti szertartások

Húsvéti magyar szentmisék

a Damenstift-templomban, Damenstiftstraße 1., 80331 München

Szentmisék előtt fél órával mindig gyóntatás és rózsafüzér ájtatosság.

Április 4., Virágvasárnap,

10.30–11.30 ünnepi szentmise,

barkaszentelés és virágvasárnapi passió Szent Máté szerint.

Előadja Patrona Hungariae Énekkarunk Sneff János vezényletével.

*

Április 8., Nagycsütörtök,

19.00–20.00 nagycsütörtök esti szentmise

az Oltáriszentség szerzésének emlékére, oltárfosztás.

*

Április 9., Nagypéntek,

10.00 órai kezdettel Nemzetek keresztútja

a St. Michael-templomtól a Hl. Geist-templomig (Marienplatz)

15.00–16.00 nagypénteki szertartás,

a Damenstift-templomban, Passió Szent János evangélista szerint,

keresztleleplezés, hódolat a kereszt előtt, áldoztatás.

*

Április 10., Nagyszombat,

21.00–22.30 Húsvéti vigília,

 tűzszentelés, húsvéti gyertya megáldása, húsvéti örömének, vízszentelés. Mise végén ételszentelés.

*

Április 11., Húsvétvasárnap,

10.30–11.30 ünnepi szentmise

Mise végén ételszentelés.

*

Április 12., Húsvéthétfő,

10.30–11.30 ünnepélyes szentmise

Képünk a címoldalon: Detre György, Szent István, olaj, Szt. István-ház, Róma


Magyar orvosok Münchenben és környékén,

akik praxisuk címének közlését ÉRTESÍTŐnkben lapzártáig kérték

Ssz.

Név, szakosodás

Cím

Telefon

     1.    

Dr. Balás András,

ambuláns és kórházi sebész

Freischützstr. 96,

81927 München

089-95 92 72 22

     2.    

Dr. Ballya Zsolt,

urológus

Sendlinger-Tor-Platz 10,

80336 München

089-59 41 71

     3.    

Dr. Boór Márta,

nőgyógyász

Isenschmidstr. 19,

 81545 München

089-622 77 120

     4.    

Dr. Csiky-Strauss László,

nőgyógyász

Hohenzollerstr. 97,

80798 München

089-271 21 00

     5.    

Dr. Csiky-Strauss Margit,

fogorvos

Rheinstr. 30,

80803 München

089-36 55 21

     6.    

Dr. Domann Gabriel,

fogorvos

Oberföhringer Str. 169,

 81925 München

089-957 84 10

     7.    

Dr. Fajnor Judith-Éva,

OFG=HNO

Leonrodstr. 69,

80636 München

089-129 21 00

     8.    

Dr. Heller Julius,

fogorvos

Zaubzerstr. 13,

81677 München

089-47 80 27

     9.    

Dr. Hury-Bencze Antónia,

fogorvos

Berliner Str. 18,

85221 Dachau

08131-14 289

  10.    

Dr. Lamper József,

mozgásszervi szakorvos (ortopéd), akupunktúra, chiroterápia

Wettersteinplatz 2,

81457 München

089-620 30 462

  11.    

Dr. Linde-Krakowszky Zsuzsa, bőrgyógyász

Viebigplatz 4,

80686 München

089-57 33 56

  12.    

Dr. Lintner-Remmele Judit,

pszichoterápia

Schleißheimer Str. 130,

80737 München

089-123 69 10

  13.    

Dr. Lippóy László,

általános orvos

Schleißheimer Str. 117,

80737 München

089-351 27 25

  14.    

Dr. Neppel Zoltán,

nőgyógyász

Marienplatz 1,

80331 München

089-220 464

  15.    

Dr. Rózsa László,

OFG=HNO

Truderinger Str. 283,

 81825 München

089-42 72 48 00

  16.    

Dr. Siményi László,

szemorvos

Münchener Str. 42,

82008 Unterhaching

089-61 82 74

  17.    

Dr. Staroscik Péter, 

fogorvos

Bauerstr. 37,

80798 München

089-271 41 72

  18.    

Dr. Supala Kolos,

urológus

Milbertshofener Str. 90,

80807 München

089-35 25 29

  19.    

Dr. Venczel József,

általános orvos

Adelheidstr. 23,

80798 München

089-27 29 460

  20.    

Dr. Venczel Márta,

általános orvos, akupunktúra

Adelheidstr. 23,

80798 München

089-27 29 460

Impressum: Ungarischsprachige Katholische Mission – Magyar Katolikus Misszió

D–81925 München, Oberföhringer Straße 40.

Tel.: 089 / 98 26 37 vagy 98 26 38; Fax: 98 54 19;

E-mail: ukm_muenchen@yahoo.de; http://www.ungarische-mission.de

Verantwortlich – Szerkesztő és felelős kiadó: Merka János plébános