Müncheni Magyar Katolikus Misszió

2011.

szeptember

13.

ÉRTESÍTŐ

A-év

28. évfolyam

14. (943.) szám

Őszi szám

Képen (balról jobbra) első sor: Meggyesi Irén, Adamkó-Hof Anna, Pirigyi Klára, Jussel Ottó, Fesztini Mária, Lévai Katalin, Bakonyi Éva; középső sor: Denkmann Anna, Mekker Edit, Gombár Mária, Sárkány Veronika,

Bácsalmásiné Kara Mária, Tamás Katalin, Balog Mária, Rozsnyai Gréti, Sárdiné Izbéki Petronella; hátsó sor: Szomszéd József SJ, augsburgi plébános, Mekker Árpád, Pfeiffer Ottó, Tepfenhart József, Hammermüller Siegfried,

Német László SVD, nagybecskereki püspök, Erli Ferenc, Wetzstein Antal és Kincses Miklós

Patrona Hungariae Énekkarunk vendégszereplése az augsburgi Szent László-búcsún 2011. július 3-án.

Járjunk mindannyian Jézus iskolájába!

A nyári vakáció végeztével az iskola, mint alma mater, mint tápláló anya várja gyermekeit, és a diákok kissé megilletődve, talán egy kis szorongással, de várakozással, nagyra törő tervekkel és a boldog találkozás reményével lépik át újra az iskola kapuját. Ez a kapu azt sugallja, hogy aki ott belép, annak valami több, nagyszerűbb, nemesebb jut osztályrészül.

Az iskola akkor igazi iskola, ha szilárd erkölcsi értékrenddel és világnézettel rendelkező emberek az oda járó gyerekeket oktatják és nevelik. Nevelik a szülőkkel együtt a rájuk bízottakat, példamutatással, szeretettel. Ha ez hiányzik, márpedig sajnos sok esetben hiányzik, akkor az intézmény nem iskola, bármekkora betűkkel is van rá kiírva, legfeljebb oktatási központ. Nevelni pedig csak úgy lehet, ha az ember átadja azokat az értékeket és tapasztalatokat, amelyeket megszerzett, s napjainkban pontosan ezzel van gond.

A gyereket a mai iskolában inkább számítógépnek tartják, akinek a memóriájába bele kell táplálni minél több adatot. Sokan tanáraikat is robotnak vélik, akiket azért fizetnek, hogy tudást adjanak át. A mai iskola adta szűk látókörünkből Isten üzenete szabadít ki, elénk tárva, hogy nem csak a föld, hanem az ég gyermekei is vagyunk.

Erre a mai iskolák már nem tanítanak meg, ezért elengedhetetlen, hogy Jézus iskolájába, a templomba is mindannyian eljárjunk.

Ma Jézus tanít meg arra, amit a rómaiak már így próbáltak megfogalmazni: Non scolae, sed vitae discimus. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Jézus érteti meg velünk, hogy a jó eredményeknél valóban többet jelent, ha megtanuljuk, mi a becsületes munka, az áldozat, egymás elfogadása, a nagylelkű szeretet és az élet védelme.

Jézus iskolájában tanuljuk meg, hogy ha a jót választjuk, egyre szabadabbak leszünk; ha a rosszat, elveszítjük szabadságunkat. Mert nem lehet büntetlenül mindent kipróbálni. A bűn következtében terhelődik képzeletünk, lelkiismeretünk, s csak későn vesszük észre, hogy lelki börtönünk vasajtaja ránk csapódott.

Krisztus az igazi pedagógus, aki a teljes ember kiformálásán munkálkodik, aki megtanít a minket érő információk helyes kezelésére, hogy meg tudjuk különböztetni a jót és a rosszat, az értékest és az értéktelent. Jézus iskolájában az ismeretek mellé iránytűt is kapunk, hogy a megszerzett tudás poggyászával milyen értékek felé induljunk el életünk útján. Ha ez az iránytű hiányzik, akkor haszontalan teher is lehet a tudás.

Az ő iskolájában a szív művelése, a szívkultúra a legfontosabb tantárgy. Nehéz idők járnak – panaszkodnak sokan, akik elemzik a társadalmi eseményeket. Minden nehéz az életben, ha nem szívvel tesszük. De a szív mindent megkönnyít, még a nehéz időket is. Csak művelnünk kell. Ne csak akkor vegyük észre, amikor megbetegszik, vagy hirtelen halált okoz, hanem akkor is, amikor több emberiesség után sír. Ezért nélkülözhetetlen Jézus iskolája. Az új tanév tehát nemcsak új ismereteket kínál, hanem Jézusnak köszönhetően szívbéli gazdagodást is. Használjuk ki mindannyian ezt a lehetőséget!

Merka János, plébános

Magyar zarándoklat - Scheyern, Németország

A németországi magyar lelkészek aacheni határozata alapján

a németországi magyarok nagy nemzeti zarándoklatára kerül sor

2011. október 8-án, szombaton,

Magyarok Nagyasszonya és nemzeti ünnepünk alkalmából, a bajorországi Scheyernben, a bencés kolostor szép bazilikájában, ahol 1180 óta nagy tiszteletnek örvend a híres „Scheyerni kereszt”, Krisztus Urunk keresztjének egy darabkájával, aztán a Szent István király és Boldog Gizella házasságára emlékeztető Király-kápolna a X. századi várkápolna, majd sekrestye helyén, és a „Fejedelmi képek”, eredetileg 1382-83-ból, jelenlegi formájában 1624-25-ből.

12.00 órakor főpapi szentmise, utána ebédszünet

14.00–15.00-ig ünnepi megemlékezés a kolostor vendéglőjének kis színpaddal ellátott nagytermében. A műsorban lehetőséget kínálunk a németországi magyar fiatalok, cserkészek, egyházi énekkarok, népitáncegyüttesek bemutatkozására és közreműködésére. Vendégünk lesz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A németországi magyar zarándokokkal együtt szeretettel várjuk magyar testvéreinket és barátainkat a szomszédos országokból, hazánkból, illetve az egész Kárpát-medencéből, vagy bárhonnan.

Szívélyes meghívással:

Cserháti Ferenc delegátus, a külföldi magyarok püspöke

Vándorgyertya

„A csend gyümölcse az Ima;

Az ima gyümölcse a Hit;

A hit gyümölcse a Szeretet:…”

Kalkuttai Boldog Teréz anya csodálatos gondolata ihlethette a Magyar Püspöki Konferenciát, amikor a 2011-es évet a családoknak szentelte.

Ez alkalommal missziónk IMAGYERTYÁT bocsátott vándorútjára. Családjaink ezt azzal a feltétellel vehették át, hogy egy hétig naponta meggyújtva imádkoznak a magyar családokért, az ÉRTESÍTŐben közzétett imádságot is beleszőve.

Rövidke életünk folyamán egy biztos támaszunk van: ez a család. Gyermekéveinkben szüleinktől kapjuk a példát, majd saját családunkban igyekszünk minden szépet és jót átadni, hogy a fiataloknak is legyen alapjuk a boldog jövő megteremtéséhez.

Több család után a gyertya hozzám is eljutott. Mivel a családom otthon van, így csak gondolatban imádkozhattam velük.

Az esti csendben szobámban meggyújtottam a gyertyát. Letérdeltem. Lángjának fénye rávilágított arra a képre, melyet soha nem felejtek el, ami oly mélyen a lelkembe ivódott. Jeruzsálemben, a Szentsír falán kivilágított Krisztus-kép, mely azóta a nap óta kitörölhetetlen a szívemből.

Imádkozom Hozzá. Kérem kegyelmét, várom, hogy felmelegítse életem, mert amit Ő számunkra tervezett, az csupa szeretet. Csak egyet akarok, hogy vezesse utamat és segítsen elérni az örök boldogsághoz, az Ő igaz szeretetéhez.

Gondolom, azoknak a családoknak, akiknél már volt a gyertya és együtt imádkozhattak, hasonlóképpen jött elő egy kedves emlék, mely egész életükben elkíséri őket.

Nagyon nagy szükségünk van Isten szeretetére, hogy szívünkben hordozzuk és mindennapi életünkben Ő adjon erőt az imához.

„…Hiszen az imával Ő ajándékoz meg bennünket, nem pedig tőlünk kéri azt…” (TM)

Csanálosy Zsuzsa

25 év egyházi közösségünk szolgálatában

A 2011-es esztendő számomra nemcsak a missziónkon eltöltött 25. jubileumi évet jelenti, hanem egyben búcsúzást is nyugdíjba vonulásom alkalmából. Búcsúzást az itt végzett munkámtól, munkatársaimtól, egyházi közösségünk minden tagjától és mindazoktól, akik a hosszú évek folyamán segítettek munkámban, vagy akiket én segíthettem elesettségükben.

1986 februárjában, 37 évesen, mint lelkipásztori munkatárs kezdtem el tevékenységemet a misszió akkori vezetőjének és plébánosának, dr. Cserháti Ferenc atyának irányítása alatt. Mind a mai napig hálás vagyok neki azért, hogy akkor munkatársául választott és ezzel a nem könnyű, de szép feladattal megbízott. Cserháti atya munkabírása, szervezőkészsége, megkövetelt precizitása, magával és munkatársaival szembeni szigora végigkísérte negyedszázados tevékenységemet. Volt plébánosunk lelkipásztori szolgálatának középpontjába a hitélet elmélyítését állította, az evangelizáció (igehirdetés), a diakónia (szeretetszolgálat) és a kommunió (közösségi élet) fejlesztését tűzte ki célul. Ennek szellemében, alkalmazkodva az újabb és újabb követelményekhez, a misszió munkája és személyi gárdája is fokozatosan átszerveződött. Örömmel tölt el, hogy ennek a megújulási folyamatnak én is részese lehettem.

Szeretettel és tisztelettel gondolok elődeinkre, akiknek neve örökre bevésődött missziónk történetébe, és akiket még én is személyesen ismerhettem. Dr. Eperjes Ernő plébános atya 1954-től 30 éven át látta el a bajor fővarosban és környékén élő magyar katolikus hívők lelki gondozását. Jó példaként láthattam, milyen megértő szívvel viselte gondját a menekülteknek és a rászorultaknak, még a korlátozott segélyezési lehetőségek között is. Valentiny Géza prelátus atya 6 éven át, majd utóda, Ft. Fejős Ottó, az ÉLETÜNK újság főszerkesztője, 15 évig volt németországi magyar főlelkész. Tudásukkal, karitatív tevékenységükkel, másokkal szembeni figyelmes, kedves magatartásukkal utat mutattak munkámban, baráti szeretettel segítettek feladatom végzésében. Kölley György ifjúsági lelkész, mindenki Gyurkabája, 2001-ig irányította az európai cserkészkerület munkáját és évente ismétlődő programjaival összefogta az egész világ magyar ifjúságát. Később az általam igen tisztelt Kozma György SJ atya vezette a müncheni magyar ifjúság életét, nagy hozzáértéssel, felkészültséggel, számomra felejthetetlen módon.

Mivel a kezdeti időkben elsősorban a szociális, irodai és kommunikációs feladatokat láttam el, ezeknek a nagy elődöknek a példája segített abban, hogy különösen nagy empátiával, együttérzéssel forduljak a rászorulók felé. 1989-ig Németország még fogadta a magyar menekülteket, bevándorlókat. A hivatalos ügyeik intézésében – többnyire nyelvtudás nélkül – hova is fordulhattak volna segítségért, ha nem a magyar misszióhoz. Testi-lelki-anyagi problémáikat igyekeztem legjobb tudásom szerint, türelemmel, megértéssel, együttérzéssel kezelni és a lehetőségeken belül orvosolni. A hazájától, otthonától, szeretteitől elszakadt ember gyökereket keres, amibe kapaszkodva új életet kezdhet újonnan választott hazájában. Missziónk keretein belül adódott lehetőség saját anyanyelvük használatára, vallásuk szabad gyakorlására, a német nyelv tanulására, honfitársainkkal való kapcsolattartásra. Ehhez próbáltam segítséget nyújtani a Német Nyelvtanfolyam és a Katakomba Klub megszervezésével, a programok lebonyolításával. Ezek a tanfolyamok és klubok adtak otthont később az ideérkező vendégmunkásoknak is. Sokszor hivatali időn túlmenően, fáradságot nem kímélve intéztem az ügyeket: nyomtatványokat töltöttem ki, fordításokat végeztem, tolmácsoltam, kapcsolatot tartottam a Bahnhofsmissio-val, pénzt, ruhát, néha ételt osztottam a rászorultak között. Munkám mottóját Szűzanyánkhoz intézett fohászunkból merítettem: „Ki távozott Tőled meghallgatatlanul?”

A misszió 1984 októberétől minden héten, később kéthetente ÉRTESÍTŐ címmel tájékoztatót ad ki a szentmisék rendjéről, a csoportok munkájáról és más egyházi rendezvényekről. Ezen kívül külön félévi (kezdetben negyedévi) ÉRTESÍTŐ jelenik meg a misszió életéről és a fő egyházi programokról. Munkámhoz tartozott ezen kiadványok szerkesztése, összeállítása és sokszorosítása is. A misszió nagytermében számos hitéleti és kulturális esemény zajlik, ahol minden esetben segédkezni kell, a meghívók szerkesztésétől a terem berendezéséig, illetve a programok összeállításától a gulyásleves megfőzéséig és szétosztásáig. Hagyományossá váltak, mégis kiemelkedő eseménynek számítanak pl. az ökumenikus istentiszteletek, az adventi és nagyböjti lelkinapok, a püspöklátogatások, az évadvégi szalonnasütések, a farsangi és szüreti mulatságok, a juniális (volt majális) és a karácsonyi ünnepségek.

Híveinknek missziónk házán kívül is nyújtunk közösségi élményeket. Számos zarándoklat és körút, valamint több kirándulás szervezésében vettem részt. Legemlékezetesebbek: Csíksomlyó, Fatima, Lourdes, Szentföld, Szent Pál nyomában Görög- és Törökország, Róma, Berlin, Párizs, London.

Az utóbbi években munkám irányítója és segítője, akinek szintén köszönettel tartozom, Merka János plébános. Az ő szeretetteljes vezetésében valósul meg az a mottóm is, miszerint „nem hatalommal kell uralkodni, hanem jó szívvel szolgálni”. Én magam is mindig igyekeztem, hogy munkámat a Jó Isten dicsőségére és embertársaim szolgálatára végezzem. Remélem, hogy 25 éves egyházi szolgálatom is segített abban, hogy minden jó szándékú ember otthonra találhatott missziónk falai között.

Mekker Árpád,

lelkipásztori munkatárs

Búcsú a missziótól

Amikor tíz évvel ezelőtt teológiai tanulmányaim folytán Münchenbe kerültem, hasonló gondolkodásmódra, ismerős nyelvre vágytam. Így kerültem kapcsolatba elég korán a misszióval és akkori vezetőjével. János atyához régebbi ismeretség fűzött, így szóba került egy lelkipásztori munkatársi alkalmazás, amit szívesen elfogadtam. Feladatként sok szép megbízással látott el, főként gyerek-, ifjúsági-, és fiatal-felnőtt területen. Az elmúlt több mint nyolc év eredménye röviden összefoglalva: rengeteg találkozás, beszélgetés, kirándulás, felejthetetlen élmény.

A München-Freisingi Érsekség megbízásából állandó diakónus képzésem keretében szeptembertől 1-től lelkipásztori munkatársként egy más plébánián teljesítek szolgálatot, ahová viszont magammal viszem ezeket a szép emlékeket és csak remélni tudom, hogy hasonló fogadtatásban és támogatásban lesz részem, mint amilyenben itt volt.

Ilyen visszapillantások alkalmat adnak köszönet kifejezésére is. Elsősorban Istennek szeretnék köszönetet mondani, hogy erőt, egészséget, bátorságot adott az elmúlt évek munkájához. Köszönetet elöljáróimnak is a türelmes vezetésért, családomnak és a kedves híveknek a támogatásáért, amivel segítették a munkámat.

Ifjúsági miséken számtalanszor énekelt dalocska sorai tolulnak gondolataim közé, mikor e sorokat írom, ezekkel szeretném soraimat zárni: „Ha visszanézek a megtett útra, mit jártam eddig beléd fogózva. / A szívem hálás, magasztal Téged, köszönök mindent, Jézus, Tenéked. / Ha visszanézek a fájdalomra, csodára szépre, vidám napokra. / A szívem hálás, magasztal Téged, köszönök mindent, Jézus, Tenéked.”

Hart István, lelkipásztori munkatárs

Bébi-mami hétvége

Mi, kisgyermekes szülők, ahogy a gyermekmiséken találkozgattunk, egyre inkább éreztük, hogy mindannyiunknak igényünk lenne egymást közelebbről megismerni, kötetlenebb formában hosszabb időt együtt tölteni. János atya felajánlott egy lehetőséget, melyet idejében megragadtunk. A Rosenheim melletti ifjúsági házban szerveztünk családi hétvégét sok-sok programmal.

Megérkezésünkkor ahogy kipakolás után körbesétáltunk, egy pillanatig rémülettel konstatáltam, hogy elfelejtettem a helyre vízumot váltani, merthogy minden bizonnyal az Édenkertbe érkeztünk. A gyönyörű vizű tavakban óriási amurok úszkáltak, a tavak közti pázsitokat buja erdők szegélyezték, melyek fáiról szüntelenül szólt a madárdal. A két rövidke zápor közti tűző napsütéstől a gyermekhomokozó gőzölögni kezdett, de az enyhe szellő, amely virágillattal simogatta szaglóhámjainkat, másodpercek alatt adta vissza azt az égieknek. Pusztán a természeti környezet boldogsággal töltött el. Azt hiszem, ilyesmi lehetett az első emberpárnak szánt életérzés, de a fizikai környezeten túl nagyon kedves lelki környezet is fogadott bennünket.

A családi vetélkedőben szülők és gyermekek egymásnak adták a stafétabotot, míg a gyermekolimpián a szülők már csak szurkolhattak a zsákban futó, célba dobó, íjászkodó csemetéknek.

Az ebédfőzési szünetben az asszonyok kedvükre mulattak a konyhán, míg az apukák pihenést nem ismerve szorgalmasan heverésztek a fűben játszó gyerekek mellett. Az esti eredményhirdetéskor az oklevél és az aranyérem mellé természetesen taps és kézfogás is járt, majd közös diafilmvetítéssel zárult a nap a picik számára. Mi, nagyobbacskák, gitár és vörösbor mellett János atyával beszélgettünk még napjaink történéseiről, hitről, célokról, és egyéb örökzöld témákról. Vasárnap délelőtt a gyermekmise után, amíg kitakarítottunk, néhány szülő asztali-focizott, csónakázott és körjátékozott a jövő generációjával, s azután sajnos el kellett köszönnünk egymástól. Szokás mondani, hogy jó társaságban repül az idő, és nekünk nagyon rövid volt ez a két nap. Köszönjük az Örökkévaló kegyelmét és az Ő eszköze, János atya munkáját. Viszontlátásra barátaim, mielőbb, és szeretettel várjuk az újabb jelentkezőket is a következő alkalomra!

Bognár Győző

Egy sikeres fellépés emléke

Patrona Hungariae énekkarunk áprilisi rosenheimi vendégszereplése után meghívást kapott az augsburgi magyar missziótól az immár hagyományossá váló, ez év július 3-án harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Szent László napi búcsúra.

A szentmisét Német László nagybecskereki püspök celebrálta Szomszéd Tamás SJ augsburgi magyar plébánossal.

Az énekkari próbákon nagy örömmel készültünk az új alkalomra. Jussel Ottó karvezetőnk erdélyi szabadságát megszakítva készített fel bennünket erre az ünnepi közreműködésre.

Halmos László Ecce Sacerdos művére vonultak be a templomba a papok és a ministránsok. A négyszólamú Kyrie után következett Bárdos Lajostól a Dicsőség légyen, glória, majd Halmos Lászlótól a Jubilate Deo. Szentbeszédében a püspök atya kiemelte Szent László érdemeit. Édesanyja a vallásosságot már kicsi korában fia szívébe ültette, mely hit később egész életében útmutatója volt. Felkérést kaptunk, hogy legyünk mi is misszionáriusok a saját környezetünkben, magyarul beszélő szomszédainkat, ismerőseinket hívjuk el missziónk összejöveteleire. Mindenkinek kötelessége, hogy figyelemmel legyen honfitársaira. Az „egyház” szó is azt jelenti: „egy ház”. Legyünk együtt egy házban, jöjjünk össze, hogy itt, az anyaországtól messze is meg tudjuk őrizni nyelvünket, szokásainkat, hagyományainkat, s ezeket tovább is tudjuk adni a következő generációnak. Az ünnepi mise során még elhangzott Halmos László: Isten nagysága, a Halálod hirdetjük kezdetü kánon, majd a Minden földek Istent dicsérjétek című mű. A Hozsannából együtt énekeltük el a Sziklahitű László kezdetű éneket, majd a pápai-, a székely- és a magyar himnusz után a kivonulásra a Christus vincit-et.

Kedves augsburgi testvéreink közös ebédre hívtak meg minket. Finom, ízletes bográcsgulyással és virslivel vendégeltek meg a templom melletti missziós ház udvarán.

A különböző gyermekjátékokat követően, 14.00 óra körül Chiovini Rita konzul asszony nyitotta meg a kulturális programot. Sorban következtek az előadók: Kaiser Bianca és Patrick kamarazenével szórakoztatták a jelenlévőket. Nagy sikert aratott az augsburgi misszió néptánccsoportja, valamint a Kolozsvári Színművészeti Akadémia két növendékének előadása. Szünet után Csanda Tibor népdalösszeállítása és az ingolstadti Ringó néptánccsoport tánca következett. Végezetül a nagybecskereki Sarkantyú néptáncosok és a Pintyőke énekegyüttes zárta a sort.

Reméljük, hogy énekkarunk közreműködése emelte az augsburgi Szent László napi búcsú fényét, és nem utoljára vehettünk részt azon.

Lévainé Somogyváry Katalin

Családi - lelki hétvégénk a Bajor Alpokban

Idei közös hétvégénket otthonról hozott, együtt elfogyasztott vacsorával kezdtük. Aki még éhes maradt, az esti tábortűznél süthetett szalonnát, kolbászkát, de itt a legfontosabb a beszélgetés volt, majdnem hajnalig. Szombaton a reggelinél már János atya is velünk volt, s vele indultunk túránk helyszínére, a Spitzingsee-hez. A tó körüli séta után indultunk el a hegyi úton, s egy domboldalon tartottuk hegyi misénket, az arra járó turisták nagy örömére. Idei hétvégénk választott témája a szabadság volt, ehhez kapcsolódott a szentbeszéd is Jézus keresztjéről, mely a mi szabadságba vezető ajtónk kulcsa.

A szentmise után mindenki szabadonválaszthatott, merre megy tovább: néhány család csónakázni indult, páran hosszabb pihenőt tartottak, megint mások folytatták a hegyi túrát. Este miesbachi szállásunkon találkoztunk újra, s a gyerekek lelkes közreműködésével számháborúztunk (többször is egymás után), majd a napot grillvacsorával és beszélgetéssel zártuk.

Vasárnap délelőtt a jó időre való tekintettel vizes játékokat játszottunk, majd ebéd után szép élményekkel a tarsolyunkban indultunk haza.

Somogyi Ágota

Juniális 2011

Minden év június utolsó vasárnapján különlegesen felszerelt magyar csapatok a Lech-mezei vereség óta nem látott tömegben lepik el Grünwald különben előkelően nyugalmas utcáit. Ki autóval, ki biciklivel, ki gyalog, de mindenki a Hubertusstr. 22-be igyekszik.

Jönnek családok gyerekeikkel, párok, egyedülállók, fiatalok, öregek, hozzák nosztalgiájukat, dalaikat, táncaikat, zászlójukat, népviseletüket, focimezüket, mindenféle finoman pácolt nyershúsokat, illatozó kolbászokat és szalonnákat, jóféle innivalókat, sütemények, tortákat, grillsütőket, sörpadokat, asztalokat, tombolatárgyakat, sporteszközöket és ki tudja még mi mindent és egy napra egy tenyérnyi Magyaroszágot teremtenek maguknak, hogy a következő hazalátogatásig egy kicsit feltöltődjenek benne.

Az idén is így történt, bár a grünwaldi polgárok úteltereléssel megpróbáltak zavart kelteni sorainkban, reggel még nagyon esőre állt az idő és a pünkösdi szünet utolsó napján sokan nem érkeztek még vissza Münchenbe. Mégis hamar megtelt a rét. Délután kettőkor már pirultak a húsok a grillsütőkön, az első csapatok már rúgták a bőrt, a Pacsirta zenekar vidította a kedélyeket.

Három órától a mesesarokban Csalánosy Zsuzsa Az öreg néne őzikéje és Ludas Matyi meséjével várta a gyerekeket, aztán kézművesfoglalkozáson dobozt díszíthettek, tányért festhettek, öt órától a sportjátékokon próbálhatták ki erejüket, ügyességüket. A gyermekprogram az idén is többször eleredő cukorkaesővel és közös fényképezkedéssel zárult.

Ezalatt a felnőttek az örökifjú Komámasszonyok és a fürge lábú Regős táncegyüttes fergeteges műsorát csodálhatták, utána pedig Balog András a tombolasorsolással tartotta izgalomban a kedélyeket. A bocskortól a „retro” ébresztőóráig, a matyó blúztól a csiszolt likőrös készletig minden elképzelhető tárgyat lehetett nyerni.

A Juniális kupáért hat focicsapat indult, 10-10 perces meccseken mérkőztek egymással. A játékot Álmos Balázs és Pataki Ferenc bírók vezették. A sportszerűen zajló játékban kb. 30 gól esett. A döntő meccset a Black Jack csapata 2:0-ra nyerte meg a DAJ OHL ellen.

Külön kell szólni a „mézeskalács házikóról“, ahol az ajándékba sütött sütemények jótékony célú árusítása folyik. Az idén is édességcsodákkal volt teli. … „Mi szem-szájnak ingere”: lekváros, diós, mandulás, mákos krémes, habos, cseresznyés torták, kevertek, lepények dicsérték hívogatóan a szorgalmas asszonykezeket.

Fél tízig, a zászlólevonásig húzták a Pacsirták a talpalávalót, igazi jó ökumenikus összmagyar népünnepély volt, amelyet nemcsak nagytiszteletű Jancsó Jeromos református lelkész, hanem Mydlo Tamás főkonzul is megtisztelt jelenlétével.

Vizy Zsuzsanna

Pünkösdi tábor Szent István országában

Nyárelőhavának 11. napján Keszi, Nyék és Jenő népei István fejedelem parancsára Hárshegy vármegyébe mentek, hogy egyesüljenek és összefogjanak a fenyegető pogány veszedelem ellen. Géza fejedelem halála után ugyanis Koppány vezér, a család legidősebb férfitagja jogán magának követelte a fejedelmi címet.

Az ünnepélyes tábornyitás Géza fejedelem búcsúztatásával kezdődött, akit pogány szokás szerint máglyán égettünk el, hogy a felsőbb szellemek és ősi vezéreink társaságába kerüljön.

Sarolt egyik szeme sírt, a másik nevetett, hiszen férje halála után fia, István elvette Gizella bajor hercegnőt. Esti mulatsággal és lakodalommal ünnepeltek, majd másnap a magyarok tovább építették falvaikat.

Csendesen és békésen teltek a magyarok napjai, amíg egy éjszakai támadáskor Koppányék elrabolták az egyik koronaőrt és mindenkit foglyul ejtve átvették a hatalmat.

Koppány megpróbálta István ellen lázítani a népet és szembeállította a pogányságot és a kereszténységet.

Egy egész napig teljes terrorban tartotta a népet. A falvakba való betöréseket és Koppány folyamatos dicsőítését megunván István hívei fellázadtak, kemény megpróbáltatások és csaták után a tábori indulót zengve elkergették Koppányékat.

Asztrik püspök érkezése a koronával új reményt adott, hogy eljön a várva várt pillanat, és a pogányságot legyőzvén, István vezetésével a kor modern Európájához csatlakozhatunk.

Ám az új fellendülés és remény nem tartott sokáig. Koppány visszatért köreinkbe és ellopta a koronázási palástot és a Szent Koronát. A magyarok útra keltek és hosszú felfedező túra és veszedelmes támadások után elrabolták Koppány lányát, Rékát és a nála lévő koronázási palástot visszaadták Istvánnak. Gizella is megnyugodott, hogy két keze munkája nem veszett el. Keszi népe egy éjjeli lopakodás során, két őrt kicselezvén betörtek Koppány táborába és visszaszerezték a koronát.

Koppány makacssága azonban nem ismert határokat. Utolsó erejét összeszedve a lobogót lopta el és végső csatára hívta ki István híveit. A túlerővel azonban nem bírt. Elfogása után, Réka tiltakozása ellenére István felnégyeltette.

Az ellenség legyőzése után elérkezett a várva várt koronázási ünnepség. Bár Keszi népe igazságtalannak tartotta Koppány felnégyelését és István népszerűsége a brutális megoldás után egy pár percre minimálisra csökkent, mindenki boldogan vett részt az esti lakomán, majd az azt követő ünneplésen, ahol Géza fejedelem és Koppány szelleme felidézték az elmúlt idő történéseit. Királyi parancsra azonban Nyárelő havának 18. napján el kellett hagynunk Hárshegy vármegyét, hogy az ország többi részén terjesszük a kereszténységet és mindenki, ki-ki a maga módján építse az országot.

Köszönet jár minden vezetőnek az éves és a táborban végzett munkájáért, valamint a szülőknek, akik az év folyamán segítettek nekünk a csapatmunkában mind lelki, mind fizikai vonatkozásban.

Jó Munkát, vagyis: Pax Vobiscum!

Jánosi-Lindroos Caroline cspk.

Beszámoló

a müncheni Hétvégi Magyar Iskola működéséről

Mint Nyugat-Európában számos országban, a magyar oktatás Németországban is leginkább hétvégi iskolák keretében létezik. A Müncheni Hétvégi Magyar Iskola a Müncheni Magyar Katolikus Misszió csoportjaként működik. Közvetlenül a második világháború után indult, nagyon kis létszámmal. Kezdetben nehéz körülmények között a lelkészek foglalkoztak a gyerekekkel. Ebbe a munkába a későbbiekben áldozatkész pedagógus szülők is bekapcsolódtak. Több évtizeden át hozzávetőlegesen 25-30 diákot a lelkész, majd az ifjúsági lelkész és 2-3 pedagógus tanított.

Néhány éve egyre több gyerek vesz részt a rendszeres foglalkozásokon. A számbeli gyarapodás 10-12 évvel ezelőtt kezdődött. Jelenleg közel 100 tanuló van bejegyezve iskolánkba, ami azt jelenti, hogy „kinőttük“ a házat; helyszűke miatt már az irodahelységekben is tanítunk. Ahogy a létszám gyarapodott, úgy egyre több csoportot alakítottunk ki. Ma már nagy bontásban dolgozunk: van óvodás, betűző, két olvasó, két helyesíró és irodalmi-történelmi csoport. A felosztásnál nemcsak a gyerekek életkorát vettük figyelembe, hanem az otthonról hozott nyelvtudásuk szintjét is.

Tanáraink nagy része eleinte szülőként járt körünkbe: saját gyerekét hozta el az iskolába. Majd tevékenységünk jelentőségét felismerve önkéntesen csatlakozott tanári karunkhoz. Jelenleg már tizenegyen tanítunk. Nyolcan közülünk pedagógusi diplomával rendelkeznek.

Évente 20 alkalommal, havonta kétszer, szombatonként két és fél órában folyik a tanítás. Ebből minden tanévben nagyjából négy alkalmat a hagyományos ünnepélyek előkészítésére szánunk: évnyitóra, karácsonyra, anyák napjára és évzáróra szoktunk műsorral készülni. Nagyon kevés a tanítási idő, ezért sűríteni kell az oktatási anyagot. Leginkább az Apáczai Kiadó tankönyveiből „ollózuk“ ki mindazt, amit a diákjaink számára a legmegfelelőbbnek tartunk.

Eddigi tapasztalataink alapján eljutottunk arra a szintre, hogy saját tananyag és önálló tanterv összeállításán dolgozzunk. Célunk a magyar nyelv (beszéd, írás, olvasás) és a mgyarságismeret (irodalom, történelem, földrajz, néprajz, zene) szinkronban történő oktatása. Igyekszünk a tanítást játékossá, élményszerűvé tenni és ezáltal felkelteni a gyerekek érdeklődését, megszerettetni velük saját anyanyelvüket, ráébreszteni őket arra, hogy milyen kincs a nyelvtudás.

Gondot okoz viszont, hogyan biztosítsuk a serdülő fiatalok folyamatos részvételét. Azért, hogy gyakorlati hasznuk is legyen anyanyelvük ismeretéből, az ECL magyar nyelvvizsgára is felkészítjük őket. Először 2010-ben sikerült 7 diákunknak vizsgáznia „helyben“, miután a Müncheni Magyar Intézet iskolánkkal együttműködve akkreditált vizsgaközpontot hozott létre a Misszió otthonában (2011-ben ugyanennyien jelentkeztek a nyári vizsgára). Ezt az Európa-szerte elismert diplomát magyarországi, illetve magyar vonatkozású egyetemi tanulmányok, de munkavállalás esetén is használhatják németországi fiataljaink. További életük megtervezésében a magyar nyelv így még hangsúlyosabb szerepet kaphat.

Iskolánkban évente egy-két alkalommal előadásokat szervezünk. Az elmúlt években gyerekeink megcsodálhatták többek között a Márkus Színház bábjátékát, Écsi Gyöngyi mesés előadását és Birinyi József hangszereit. Ilyenkor elsősorban a Misszió támogatására számíthatunk, de együttműködünk a cserkészekkel és más müncheni magyar szervezetekkel is; ellátjuk vendégeinket, a meghívott művészeket, és ilyenkor süteményvásárról is gondoskodunk, mindezt önerőből.

Tanáraink rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken, elsősorban a győri egyhetes nyári tanfolyamokon és a budapesti Balassi Intézet programjaiban. Sőt, a Müncheni Magyar Intézet segítségével idehaza, Münchenben is szerveztünk 2009-ben és 2010-ben továbbképzést, amelyre egész Bajorországból érkeztek kollégák. Kapcsolatot tartunk a német nyelvterületen működő magyar iskolákkal (Erding, Augsburg, Ingolstadt, Zürich, Bécs stb.). Az „Őrszavak”, a nyugati szórványban élő pedagógusok internetes lapja továbbépíti ezt a hálózatot, összeköt minket a tengeren innen és túl élő sorstársainkkal.

Ezért mondhatjuk azt, hogy a Müncheni Hétvégi Magyar Iskola közösségalkotó és megtartó erő. Itt barátságok alakulnak ki – nemcsak a gyerekek és a családok, hanem a tanárok között is. Ezek a kapcsolatok láthatatlan szálként tartják össze és működtetik a közösségeket. Ugyanakkor áldozatot is kell hoznunk: rászánni az időt, bejárni Münchenbe 30-40 km-es körzetből, lemondani más, talán izgalmasabb sport- vagy családi eseményekről, pihenésről. Mégis, biztos vagyok benne, hogy megéri. Hiszem, hogy az anyanyelv láng, amelyet táplálni, őrizni kell, mert a nagy elszórtságban könnyen kialudhat. Az anyanyelv ápolása és továbbadása minden szülő és tanár emberi kötelessége.

Kalló-Lengyel Katalin

Adományok ÉRTESÍTŐNK postázási költségeire

2011. március 1. – június 30-ig

Amrein Elisabeth 20,00; Bacs Zsuzsanna 5,00; Bán Rózsa 20,00; Barbiani Ágnes 20,00; Bátky Etelka 30,00; Baumgartner Anton 25,00; Beer Stefan 20,00; Bittera Jenő 20,00; Börzsönyi Anton dr. 30,00; Buchheim-Győry Theresia 50,00; Czupy József 30,00; Degenfeld Alexander 50,00; Düh Elisabeth 15,00; Elek Mária 30,00; Ertl-Moliere Lívia 10,00; Fasching Nikolaus 20,00; Fáskerty Gábor 50,00; Fellenzer Marion 50,00; Fesztini Mária 20,00; Frank Franz 40,00; Frank Ibolya 20,00; Greppmayr Günther 100,00; Hahn Florian 10,00; Hatzack Idmár 15,00; Hausner Margit 50,00; Horváth Péter 30,00; Iles 20,00; Jäger Ilona 20,00; Kaiser Josef 15,00; Kéri János 10,00; Koller Márta 20,00; Köp Regina 10,00; Kukola Terézia 20,00; Leitner Ernst dr. 20,00; Maar Zoltán 30,00; Madl Cecilia 40,00; Mészáros József 20,00; Neppel Zoltán dr. 50,00; Panzer Maria 12,00; Pető Zsolt dr. 30,00; Pitz Thomas 10,00; Prettenhofer Zoltán 25,00; Ritzer Judit 50,00; Rózsási Iván 10,00; Sallay Adrienn 20,00; Schmidt Mária 15,00; Somogyi István dr. 10,00; Soos Paul 25,00; Spies Zoltán 20,00; Spitz Ida 50,00; Stadelhofer Magdolna 10,00; Stepanik Ilona 20,00; Stoll Maria 20,00; Szabó Karl 5,00; Szabó Zsolt 25,00; Szalay Anikó 25,00; Targonszky Jolán 15,00; Török Johann 20,00; Turmayer Julius 10,00; Vértesy Eszter dr. 50,00; Wilcke Sarolta 20,00; Wolter-Rössler Christa 30,00; Zafar Marianna 20,00;

Hálásan köszönjük szíves adományaikat. Isten fizesse meg minden jóságukat.

Varga Katalin

Habsburg Ottó főherceg emlékére

A Starnbergi-tó két partján közel egymással szemben két kis település Berg és Pöcking. A Berg-i kastély tóparti részén halt meg 1886-ban a bajorok kedvelt királya II. Lajos. Most, 125 évvel később, Pöcking-ben, a tó túlsó partjánál hunyta le örökre szemét Otto von Habsburg-Lothringen, osztrák főherceg, magyar királyi herceg. Az Úr 98 nem könnyű földi évet szánt részére. A Habsburg-ház a világ leghíresebb uralkodó családja a 13. századtól a 20. századig. Az Osztrák Magyar Monarchia az európai nagyhatalmak közé tartozott. Ferencz József Oszták császár és felesége Erzsébet (Sisi), Magyarország királynője, Habsburg Ottó királyi herceg dédnagyszülei voltak.

1914. június 28-án meggyilkolták Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörököst. 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. Az Antant-hatalmak, Oroszország, Japán, Amerika, Ausztrália és sok más ország is beavatkozott a világháborúba. A tervezett szerb megbüntetésből, a féléves helyi háború-tervből 4 éves világégés lett, milliók halálát okozva. Ferencz József és utódja IV. Károly hiába próbálkoztak béketárgyalásokkal. A vége Versailles-Trianon lett.

A Habsburg Dinasztia 1276-tól folytonos Osztrák hatalma véget ért. Az utolsó osztrák császár és a Mátyás-templomban 1916-ban koronázott apostoli király I. Károly és felesége Zita császárné, Bourbon-Parma hercegnő kis fiúkkal, Ottóval elhagyták a Budai-várat, a Gödöllöi- és a Schönbrunni-kastélyt. Őket más királyi családok fogadták be. Több országban éltek. A szorgalmas Habsburg Ottó főherceg a löveni egyetemen tanult, szociológiai tanulmányai formálták nézetét az államról és a társadalomról. Európa legműveltebb politikusa lett. Véleményére hallgattak a Fehér-házban, Ázsiában, Kínában és sok más országban is. Több nyelven beszélt és tanulmányokat, folyóiratokban cikkeket és könyveket írt. Folyamatosan dolgozott, előadásokat tartott és utazott. Az egyesített békés Európa szellemi atyja volt.

Én még élete delén ismerkedhettem meg vele. Pöckingi villájában arra kért, hogy a magyar népről, országról, egyház és állam viszonyáról magyar nyelven beszélgessünk. Igényelte a magyarnyelvű lelki szolgálatot, amiben a müncheni magyar lelkészek folyamatosan rendelkezésére álltak. Még felnőtt korában is, ha úgy adódott, ministrált is a magyar szentmiséken. Úgy vélte – szavaiból azt vettem ki –, hogy az első világháború feszítő kérdései a másodikkal sem oldódtak meg, és még ez új századunkig sem. De egy háború nem is hozhat megoldást, csak pusztulást és visszaesést. Kizárólagosan egyesült Európa és békepárti volt. Bizonyítja a Pán Európai piknik Osztrák-Magyar határnyitása, újkori történelmünk egy fontos lapja, mely a borzasztó vasfüggönyös hidegháború végéhez vezető utat jelentősen stabilizálta. Az Európa Parlament választott képviselője volt. Ott nagy szeretettel és odaadással dolgozott egy békés, igazságos, egyesített Európáért. Díszvendégként 1990-ben részt vett az új Magyar Köztársaság szabadon választott parlamentjének első ünnepi ülésén. A diplomata páholyban ülve beszélgettünk és reménykedtünk.

Habsburg Ottó királyi főherceg nagyon közvetlen tudott lenni. Ezért sokan szerettük őt. Beszédeit Münchenben ezrek hallgatták és mindenki kíváncsi volt a véleményére. De gondolom az ő szívében is, mint mindannyiunk szívében, akiknek el kellett menekülni egy-egy fájdalmas sebként él és élt a haza. Erről én nyilatkoztam neki egyszer, de a beszélgetésben bekövetkezett csend feljogosít a feltételezésre.

És most, a ravatalánál, e történelmi pillanatban, amikor Mydlo Tamás főkonzul, Chiovini Rita konzul, Dr. Cserháti Ferenc püspök, Merka János plébános, Elisabeth Schosser, a Bajor-magyar Fórum elnöke, Engel György író, és még sokan mások elhelyezzük a nemzeti szalagos koszorúinkat, virágjainkat, közösen imádkozunk halott testvérünk lelki üdvéért, a meghajtott nemzeti színű lobogónk alatt.

Búcsúzunk tőle himnuszunkkal a pöckingi ravatalánál, földi maradványainak Ausztriában, szívének Pannonhalmán örök nyugodalmat nyújtó elhelyezése előtt. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki.

Deák László

A Filmklub előadásai

2011
Szeptember 25.	Madách Imre	November 6.	Ópiumkeringő
Október 16.	Egri csillagok	December 11.	Okos mama

2012
Január 15.	Nászút féláron	Április 22.	Budai cukrászda
Február 12.	Egy fiúnak a fele	Május 6.	A három sárkány
Március 11.	Boldog idők	Június 17.	A kísártés

E-mail címünk: info@ungarische-mission.de

Internet címünk: www.ungarische-mission.de

Magyarul beszélő orvosok Münchenben és környékén

Ssz.	Név, szakosodás	Cím	Telefon
1.	Dr. Anton Börzsönyi jun. szülész-nőgyógyász	Obere Hauptstr. 20, 85354 Freising	08161-53 73 123
2.	Dr. Csiky-Strauss Margit fogorvos	Rheinstr. 30, 80803 München	089-36 55 21
3.	Dr. Domann Gabriel fogorvos	Oberföhringer Str. 169, 81925 München	089-957 84 10
4.	Dr. Erdey Melinda fogorvos	Heiglhofstr. 28a, 81377 München www.zaehnelaecheln.de	089-719 29 06
5.	Dr. Heller Julius fogorvos	Zaubzerstr. 13, 81677 München	089-47 80 27
6.	Dr. Hury-Bencze Antónia fogorvos	Berliner Str. 18, 85221 Dachau	08131-14 289
7.	Dr. Kisgyörgy Zoltán mozgásszervi megbetegedések, rehabilitációs szakorvos	Theatinerstr. 29, 80333 München	089-29 34 66
8.	Dr. Linde-Krakowszky Zsuzsanna, bőrgyógyász	Viebigplatz 4, 80686 München	089-57 33 56
9.	Dr. Lintner-Remmele Judit pszichoterápia	Schleißheimer Str. 130, 80737 München	089-123 69 10
10.	Dr. Moldován Norbert fogorvos	Allgäuerstr. 1, 81475 München	089/75 44 00
11.	Dr. med. Ira Nagy HNO=OFG	Chimgaustr. 144, 81549 München	089-68 11 88
12.	Dr. Neppel Zoltán nőgyógyász	Marienplatz 1, 80331 München	089-22 04 65
13.	Dr. Rab Enikő általános orvos	Stemplingeranger 10/I, 81737 München	089-637 71 16
14.	Dr. Schmidmer Katalin fogszabályozó szakorvos	Leopoldstr. 104, 80802 München	089-35 47 47 10
15.	Dr. Siményi László szemorvos	Münchner Str. 42, 82008 Unterhaching	089-61 82 74
16.	Dr. Somorai Márta gyermekorvos	Romanstr. 64, 80639 München	089-176 004 péntekenként
17.	Dr. Staroscik Péter fogorvos	Bauerstr. 37, 80798 München	089-271 41 72
18.	Dr. óvári Szeőke Csongor általános orvos	Ungererstr. 161, 80805 München	089-36 29 93
19.	Dr. Tömöri Kinga fogorvos	Leonrodstr. 27, 80636 München	089-12 94 179
20.	Dr. Venczel József általános orvos	Adelheidstr. 23, 80798 München	089-27 29 460

Időpontok–Találkozók–Rendezvények

2011. szeptember – 2012. július

Hétvégi Magyar Iskola, cserkészet:

szept. 17., 24.; okt. 8. (Scheyern), 22.; nov. 12., 26.; dec. 10., 17.

2012. jan. 14., 28.; febr. 11.; márc. 3., 17.; ápr. 21.; máj. 5. (Anyák napi ü.), 19.; jún. 16. 30.; júl. 14. (Te Deum).

általában kéthetente, szombaton, szünidőt kivéve; 9.30–10.30-ig magyar néptánc,

10.30–13.00-ig csoportonkénti tanítás; 13.00–17.00-ig cserkészfoglalkozás;

Gyermekmisék: szept. 25. (Damenstift-templomban); okt. 16.; nov. 20.; dec. 11.;

2012. jan. 15.; febr. 19.; márc. 18.; ápr. 15.; máj. 20.; jún. 17.; júl. 25. (Damenstift-t.);

vasárnap, 16.30-kor missziónk házi kápolnájában

Ifjúsági misék:

szept. 25. (Veni Sancte), okt. 9., nov. 13., dec. 11.;

2012. jan. 8., febr. 12., márc. 11., ápr. 22., máj. 13., jún. 10., júl. 22. (Te Deum)

vasárnap 10.30-kor a Damenstift-templomban

Ifjúsági találkozók: szept. 24., okt. 8. (Scheyern), nov. 11., dec. 10.;

2012. jan. 21., febr. 18., márc. 24., ápr. 28., máj. 12., jún. 24.(juniális), júl. 7. (kirándulás)

szombaton 19.00–20.30-ig;

DurMolOk ifjúsági énekkar próbái:

csütörtökön 18.30-tól 20.00-ig; Vezető – Bokor Iván

Bibliakör: szept. 29., okt. 20., nov. 24., dec. 15.;

2012. jan. 19., febr. 16., márc. 29., ápr. 26., máj. 22., jún. 21., júl. 19.

csütörtökön 17.30-tól 18.30-ig, előtte 17.00-tól szentmise házi kápolnánkban; Vezető – Merka János plébános

Imakör: a hó 1. és 3. pénteken 17.00-tól 18.30-ig; Szervező, vezető – Rogge-Solti Katalin

Patrona Hungariae Énekkar próbái: szerdán 18.30-tól 20.00-ig missziónkon

Szeniorok Klubja: szept. 22., okt. 8.(Scheyern), nov. 10., dec. 8.;

2012. jan. 12., febr. 9., márc. 15., ápr. 19., máj. 15., jún. 14.(kirándulás), júl. 10.

csütörtökön 14.00-tól 17.00-ig, előtte 13.45-től szentmise házi kápolnánkban;

Szervező, vezető – Wiedra Mónika

Családok fóruma: szept. 23–25. (Happing), okt. 8.(Scheyern), nov. 15., dec. 18.;

2012. jan. 27., febr. 17., márc. 23., ápr. 27., máj. 18., jún. 24.(juniális), júl. 20.

pénteken 18.30-tól 21.00-ig; Szervező, vezető – Jánosi Margit

Elsőáldozás: 2012. május 13.; Bérmálás: 2012. július 8.

Elsőáldozásra és bérmálásra jelentkezés: azonnal, legkésőbb december 18-ig.

Adventi lelkinap: december 4.; Nagyböjti lelkinap: 2012. március 4.

vasárnap 14.00-tól 18.00-ig missziónk nagytermében

Nemzetek miséje a dómban: szeptember 25-én 18. 00 óra

Bébi-Mami Kör: kedden 16.00-tól 18.00-ig; Vezető – Dr. Somorai Márta

Katakomba Klub: szept. 24., okt. 15., nov. 19., dec. 18.;

2012. jan. 14., febr. 4., márc. 10., ápr. 21, máj. 5., jún. 24., júl. 7.

szombaton 18.00-tól 21.30-ig; Szervező – Mekker Árpád / utódja

Hölgykoszorú: szept. 24., okt. 22., nov. 19., dec. 18.;

2012. jan. 28., febr. 4., márc. 17., ápr. 28., máj. 19., jún. 24., júl. 21.

Szombaton 18.00-tól 21.30-ig; Szervező – Schlenker Erzsébet

Rózsafüzér Társulat közgyűlése: október 2.

Rózsafüzér titokcsere: a hó 1. vasárnapján; Szervező – Merka János plébános

Ökumenikus istentisztelet: november 16.; 2012. március 22.

19.00-tól 20.00-ig, utána agapé 21.00-ig; Szervező: Merka János plb.

Beteglátogatás:

a hó első péntekén, előzetes megegyezés szerint bármikor; Látogató – Merka János plb.

KMÉM: előzetes értesítés szerint

pénteken 19.30-tól 21.30-ig; Szervező – dr. Lengyel Zsolt

Nemzeti ünnep, egyházi megemlékezés: október 8.(Scheyern); 2012. március 18.

Szüreti bál: november 19.

Farsangi bál: 2012. február 4.

Juniális: 2012. június 24.

vasárnap 13.00-tól 21.30-ig; Szervezők – Merka János plb., missziónk munkatársai

Karácsonyi ünnepség: december 18.

Német nyelvtanfolyam: kedden 16.00-tól 18.00-ig; Vezető – Mekker Árpád / utódja

Angol nyelvtanfolyam: hétfőn 18.00-tól 19.30-ig; Vezető – Sárkány Nikolett

Komputer tanfolyam: kedden és csütörtökön 18.30-tól 21.00-ig; Vezető – Rogge-Solti László

Regös kezdő néptánc tanfolyam: kedden 18.30-tól 21.30-ig; Táncoktató – Bilicki Viktor

Regös-néptánc: szerdán 19.00-tól 21.30-ig; Táncoktató – Bilicki Viktor

Komámasszonyok-néptánc: hétfőn 19.30-tól 21.00-ig; Táncoktató – Ságodi Klaudia

Klasszikus tánc: csütörtökön 20.00-tól 21.30-ig; Táncoktató – Tóth Péter

Könyvkölcsönzés: kedden 12.00-tól 16.00-ig; Könyvtáros – Pöschl Péter

Filmklub: havonta, előzetes hirdetés szerint; Szervező – Tahy András

Életmódklub/Fogyókúra tanfolyam: kedden 18.00–19.00-ig,

Vezetője: Tóth Adrienn, tel.: 0157/ 86 85 10 29

Erdingi Magyar Ovi: csütörtökön 15.45–17.15-ig a Zentrum der Familie-ben

Erdingi Magyar Iskola: csütörtökön 15.30–18.00-ig a Grundschule am Grünen Markt-ban

Képes krónika

2011. május 21-én,

Katakomba Klubunk hagyományos tavaszi kirándulására Bambergbe a

klubtagokat néhány református testvérünk is elkísérte.

Elsőáldozóink 2011. május 29-én a Damenstift-templomban:

Győry László, Völler Carsten-David, Haug Laura Klára, Haug Lea Hanna, Nemes Szófia Csenge

2011. június 9-én a Szeniorok Klubjában

Dr. Korbuly Dezső, történész tartott emlékezetes előadást.

Ifjúsági kirándulás 2011. július 9-én a Höllentalklamm-hoz

H i v a t a l o s ó r á k:

hétfőtől péntekig 9.00-tól 16.00-ig

Merka János plébános

legbiztosabban elérhető kedden és csütörtökön, előzetes megegyezés szerint bármikor.

S z e n t m i s é k:

Münchenben,

minden vasár- és ünnepnap 10.30-kor, előtte gyóntatás a Damenstift-templomban:

Damenstiftstraße 1., 80331 München